Trumpeter BMP-3 (1/35)

Típus: BMP-3
Gyártó: Trumpeter
Méretarány: 1/35
Készlet neve: Russian BMP-3 IFV
Cikkszám: 01528
Alkatrészek száma: 732 darab műanyag, 14 darab réz
Referenciafotók:

A Magyarországon is szolgált BMP-1 modern utódja, a BMP-3 gyalogsági harcjármű hadrendbe állítása 1987-ben kezdődött a szovjet hadseregnél. A típus igen sokoldalú fegyverzettel van felszerelve, már-már könnyű harckocsinak (könnyű ”tank”-nak) is nevezhetnénk: 100 mm-es ágyúval rendelkezik, ami páncélelhárító rakéták kilövésére is alkalmas, így erősen páncélozott ellenfeleivel is felveheti a harcot. Ezzel párhuzamosítva található még a toronyban egy 30 mm-es gépágyú és egy 7,62 mm-es géppuska, amit kiegészít további két 7,62 mm-es géppuska a jármű orrában, kétoldalt. A hagyományos, helyenként rétegzett páncélozást kiegészítik a ködgránátvetők, de egyes járművekre a T-90-ről is ismert Shtora védelmi rendszer is felszerelhető, ami a beérkező páncélelhárító rakéták megzavarására, eltérítésére szolgál. Reaktív páncélzat is elérhető a típushoz, ennek használata azonban igen korlátozott, hiszen a járműből kiszálló, abba beszálló vagy akörül harcoló katonáknak ez találat esetén sérüléseket okozhat. A fürge és úszóképes BMP-3-ban a motor és az üzemanyag tartály nem megszokott módon a jármű padlózata alatt található, hátul, így a szállított katonák a felfelé és hátra nyitható ajtókon keresztül tudnak mozogni. Oroszország mellett a típust jelentős számban alkalmazza az Egyesült Arab Emirátusok, Görögország, Kuvait, de például Ciprus és Dél-Korea hadereje is rendelkezik BMP-3-asokkal.

A kínai Trumpeter BMP-3 sorozatának első darabja bő két éve jelent meg, nem kevés készülődés és várakozás után, amit a maratott lapon található ”2008” felirat bizonyít, és azóta több változat is elérhető a piacokon: korai, sorozatgyártott, modernizált(reaktív páncélzattal is ellátott), haditengerészeti, az Egyesült Arab Emirátusok számára átalakított példány, legutóbb pedig a ciprusi BMP-3-as látott napvilágot. A makett masszív, nagy dobozban rejtőzik ami ha nem is színültig, de azért alaposan meg van töltve az öntőkeretekkel. A test alsó és felső fele, valamint a torony egy külön kis rekeszben érkezik, egy kis zacskó pedig a szemenkénti lánctalpat tartalmazza. Ezek mellett összesen 12 öntőkeretet találunk a dobozban. Az alkatrészek számánál egy kicsit szükséges elidőzni, mivel a gyártó által kommunikált ”750+” kifejezés némi magyarázatra szorul. Összesen 732 műanyag és 14 maratott réz alkatrészt kapunk, ez azonban kicsit csalóka, hiszen 86 darabra nincs szükség (fel nem használandók és a lánctalp fölösleges, plusz elemei), ezeken felül 336 darab pedig a szemenkénti lánctalp (láncszem és taraj), valamint ha a belső teret sem építjük be (kb. 100 darab), akkor 224 a ”végleges” alkatrész szám. Mindez természetesen nem baj, de érdemes tisztázni, hogy mit is takar a borítón is található nagy szám.

A műanyag alkatrészek mellé jár egy kicsi maratott lap is, ami egy kisebb és egy nagyobb rácsot, a ködgránát-vetők kupakjait, az önmentő rönk rögzítéseit, egy periszkópot és egy rézlemezt tartalmaz. Ezeken felül természetesen a dobozban megtaláljuk az összerakási, valamint a (színes) festési és matricázási útmutatót, egy apró matrica ívet és egy kis reklámanyagot/posztert.

A homokszínű műanyagba öntött alkatrészeket áttekintve jól látszik az elmúlt pár év fejlődése a Trumpeternél, mindez persze nem azt jelenti, hogy hatalmas hibákról beszélhetünk, hiszen a sorja például minden makettnek sajátja – csak éppen manapság minimális, jelen a készlet esetében pedig a minimálisnál picit több tisztogatásra van szükségünk. Ettől eltekintve a részletek szép élesek, az alkatrészek lebontása logikus, beszívódások és felületi hibák nem tarkítják a makettet, a kilökőtüskék nyomai pedig az alkatrészek nem látható oldalain helyezkednek el. A fődarabok kidolgozása nagyon szép, a legtöbb részlet a helyén van és a hegesztési vonalakat is megjelenítették az esetek túlnyomó többségben. Ugyanakkor jól látszik, hogy a készleten már jó ideje dolgoztak, megtalálható rajta néhány ”régi fogás”, hiszen az összes periszkóp ”tömör” műanyag és a szerelési lukak is hatalmasak, több közülük 1 mm-es is lehet akár. A ”korlát profilú” elemek (kapaszkodók, védőkeretek, stb.) eléggé vaskosak, érdemes lehet ezeket rézdrótra cserélni. Az összes búvónyílás nyitva is rögzíthető, a zsanérok pedig meglepően jó minőségűek. Külön megemlíteném a sárvédőket, melyek kidolgozása szerintem gyönyörűre sikeredett, jól eltalálták a különböző kifelé vagy épp befelé dudorodó felületeket.

Az alváz relatíve egyszerű kidolgozású, a lengőkarokat egy előre fixált helyzetben tudjuk rögzíteni, a futógörgőkön pedig a kínai gyártó újfent megörvendeztet minket a túlságosan erősre sikeredett gumifelület mintával – ezzel szemben a lánchajtó kereket nagyon szép kidolgozásúak. A készlet egyik leglélekőrlőbb része a szemenkénti lánctalp, összesen 168 kis darabot kell levágni és tisztogatni, szerencsére a szemeken csak két darab rögzítési pont található, viszont a tarajokat is külön elemekként kapjuk. Az összeállításnál figyelni kell, mert a keskeny sárvédő nem túl sokat takar el a lánctalp felső ívéből. Az útmutatóban fel lett cserélve két alkatrész, az első sárvédőket (E9 és E10) pont az ellentétes oldalra szükséges ragasztani.

A maketthez belső tér is jár, ez azonban elég minimalista: padló, belső ”falak”, egyszerű ülések, poroltók, periszkópok és még pár apróság, ráadásul a színekről semmilyen szó nem esik. A hátsó rész építésekor fontos a szárazpróba, mert az illeszkedéssel kisebb problémák adódhatnak, ennek okozója a teknő végére öntött alátámasztó tüske túlzott magassága.

A test oldalán található önmentő rönk rögzítése túl magas, hiszen a tornyot nem lehet így elfordítani, a problémára a megoldást a dobozban mellékelt, a készlet főbb jellemzőit bemutató poszter szolgáltatja (az összeállítási útmutatóból mindez kimaradt): a rönköt ugyanis két helyzetben lehet rögzíteni. Erre szép réz elemek szolgálnak, csak sajnos a pántot magát műanyagból ráöntötték az amúgy egész jó kidolgozású farönkre.

A toronyhoz szintén kapunk belső teret, talán ez a legjobban kidolgozott , bár a legnagyobb részét kitakarja az amúgy nem túl részletes csőfar. A 100 és 30 mm-es ágyúk enyhén hajlottak lehetnek, erre mindenképp figyeljünk az építés során, illetve arra is, hogy a hat darab ködgránát-vető nem teljesen megegyező, nem mindegy melyik hová kerül, illetve apró javításként a kábelezést is pótolhatjuk rézdrótból. Mögülük teljesen hiányoznak a rögzítőszíjak is. Az infra ”tányérok” rögzítése műanyagból túlontúl vastag, ezt mindenképp rézre kéne cserélni, és a mozgató karok is túl vaskosak.

A festési útmutató egy azonosítatlan zöld-törtfehér és egy oldalszámmal ellátott zöld-fekete-homok színű változat elkészítését mutatja be, a matrica íven még négy darab orosz zászlót is találunk.

Végezetül azt mondanám, hogy a pár kis hibát leszámítva egy igen jó kis készlettel van dolgunk, ami könnyen is építhető, egyedül a lánctalp okozhat kisebb nehézségeket. Ráadásul a BMP-3 egyike azon kevés maketteknek, melyek napjaink orosz haditechnikáját mutatják be, így akár egy T-90 mellé is nyugodt szívvel helyezhetjük egy diorámán.

A bemutatott makettet a Replica modellszaküzlet és webáruház bocsátotta a rendelkezésünkre.

Írta: Berhidi Ádám, 2012-11-06

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.