Trumpeter BTR-60PB (1/35)

Típus: BTR-60PB
Gyártó: Trumpeter
Méretarány: 1/35
Készlet neve: Russian BTR-60PB
Cikkszám: 01544
Alkatrészek száma: 486 darab műanyag, 67 darab réz, 8 darab gumi kerék
Referenciafotók: BTR-60 járműcsalád

A BTR–60 család volt az első tagja a Szovjetunió által kifejlesztett nyolckerekű páncélozott csapatszállító járművek sorának, amit az 1950-es évek végén terveztek a BTR–152 leváltására. A nyilvánosság előtt először 1961-ben mutatkozott be. Több változatban is készült: nyitott (P), zárt (PA), fegyvertoronnyal ellátott (PB), hogy csak a legfontosabbakat említsük, illetve számos további speciális jármű alvázaként is felhasználásra került. A Szovjetunióban 1960–1976 között folyt a különböző típusok sorozatgyártása, az 1960-as években a szovjet hadsereg gépesített alakulatainak alapvető páncélozott szállító harcjárműve volt. Magyarországon kis számban a BTR-60PB, valamint további speciális (R-145 parancsnoki, PU-12 és R-975 légvédelmi vezetési pont) járművek álltak rendszerben, csapatszállítóként ugyanis hamar leváltotta a lánctalpas BMP-1.

A kínai Trumpeter 2011-ben dobta piacra a nyitott változatot (BTR-60P), aminek a minősége előre sugallta, hogy méltó folytatásra számíthatunk, 2012 elején pedig hazánkban is megjelent a várva várt, toronnyal ellátott jármű, amit a légiirányító és a sima zárt változat is követni fog a jövőben. Hamarosan pedig megjelenik a BTR-70, és a BTR-80 széria is kilátásba lett helyezve a cégtől.

A készlet az újabb Trumpeter dizájn szerint szürke köntösbe bújtatva érkezik, a grafika egy felvonulásra kicsinosított példányt ábrázol. Ára súrolja a 10000 forintot, de ennyi pénzért méltó tartalom fogadja a makettezőket. A nagy méretű doboz szintén követi a cég új trendjét, miszerint az éppen csak akkora, amekkorára szükség van, így az alkatrészek pont kitöltik azt. Összességében 486 darab műanyag alkatrészt kapunk a már megszokott szürke színben, húsz kisebb-nagyobb öntőkereten (ez a valóságban 11 különböző keretet takar), gondosan nejlonozva, a legfinomabb darabokat még vékony szivacs anyaggal is beborítják. A korábbi ”P” változatból a futómű elemeit mellékelik, illetve a főként ide kapcsolódó, 59 alkatrészt tartalmazó maratás lapot. A test alsó és felső fele is vadonatúj darab (utóbbi csak minimális eltérést mutat), az átlátszó kereten a fényszórók és a periszkópok üvegeit, illetve a ”szélvédőt” találjuk. A gumiból készült kerekek mintázata helyesen követi az eredetit, kialakítása üreges, így megfelelően rugalmas és puha, színe enyhén szürkés és matt, első látásra úgy tűnik, elég lesz csak koszolni. A rézmaratott alkatrészek főként az alvázra, illetve a jármű belsejébe valók, a második, újabb lap tartalmazza a motortér rácsozatát, a géppuska ”lövegpajzsát” és még pár apróságot. Csomagolásuk védi őket a deformálódástól, emellett mind a kettő nejlonnal lett laminálva. Mindezeken felül a dobozban találunk még egy apró matrica ívet, színes festési és matricázási segédletet, némi reklámot és természetesen összeállítási útmutatót. Ez utóbbi a korábban megszokotthoz hasonlóan jól áttekinthető, 20 oldalas fekete-fehér füzet, ami 37 lépésben mutatja be a makett építését.

Az alkatrészek minőségére nem lehet panaszunk, a Trumpeter a lehető legtöbbet hozza ki a műanyagból. Az elemek szépen illeszkednek, minimális sorját persze itt-ott azért el kell távolítani, főleg az apróbb alkatrészekről. Ez utóbbiak esetében sajnos néhány esetben pár tized milliméter hosszanti elcsúszás tapasztalható az elemek két fele között, ami egy kis extra munkát eredményezhet építés közben. Felületi hibát, beszívódásokat nem igazán találtam, a kilökőtüske nyomok pedig szinte minden esetbe rejtve találhatók, ez azért is nagy dolog, mert sok alkatrész két oldalas (például a búvónyílások), de ezekkel sem kell vesződni. A pozicionálást segítő lukak sajnos itt-ott túl nagyra sikerültek. A gyártó nagy figyelmet fordított a hegesztések imitálására, a legtöbb a helyén is van, de fotók alapján érdemes utánanézni az esetleges hiányoknak. Itt találhatunk kisebb hibákat, az egyes hegesztések nem mindig érnek össze, illetve számos esetben azok nem pont az élen, hanem ahhoz képest egy leheletnyit elcsúszva találhatók. Külön kiemelném még a 14,5 milliméteres KPVT gépágyú csövét, ami gyönyörű lett annak ellenére, hogy műanyagból készült, ráadásul a vége is ki van fúrva, sajnos a csőcserénél használatos fogantyú hiányzik. Az RB réz csövét ennek ellenére érdemes beszerezni, mert a készletben található darab egy kicsit vastagabb és rövidebb az eredetinél.

A készlet nagy előnye – amellett, hogy olyan járművet tartalmaz, amit korábban még nem adtak ki –, hogy közel teljes belső teret is kapunk, ennek megfelelően a különböző nyílások kinyithatók. További opció, hogy építhetünk korai és késői konfigurációt is, ezek között azonban nehéz kiigazodni, érdemes konkrét fotókat követni. A Kecelen kiállított jármű (a zamárdit nem érdemes figyelembe venni, mert az egy légiirányító változatból lett átalakítva, így több eltérést mutat) például mind kettő jegyeit magán hordozza. A főbb különbségek az ”early” és a ”late” között: a jármű orrán található nyílás megléte (korai) vagy hiánya, a hátsó vontató kampók, a bal oldali búvónyílás extra burkolata (késői), egy rézből készült borítás (késői, de a célját nem sikerült megállapítani), valamint a torony tetején található periszkóp (késői).

Az építés a futóművel kezdődik, ami eléggé bonyolult konstrukció, ebből kifolyólag érdemes a nagyját egy nekifutásból építeni (praktikusan a negyedik lépésben, az A17/18 jelű elemektől kezdve), lassabban száradó ragasztóval, így biztosak lehetünk abban, hogy a végén minden kerék talajt fog. Ajánlott az útmutató alapos áttanulmányozása, a rendszeres szárazpróba és az összes szükséges darab leválasztása, letisztázása előre – csak figyeljünk a jelölésre, szortírozásra, el ne keveredjenek. Kis ügyeskedéssel a kanyarodást is imitálhatunk. A kerekek ”felnijei”, amik a sima ”P” készletből lettek átvéve, nem jó mintázatúak, legalábbis én ilyet egyetlen fotón sem láttam (a hatszögbe kerülő kör helyett csak egy sima kör kéne a csavarokkal).

A teknőbe a padlót és az oldalfalakat is külön darabként kapjuk, szép kidolgozással, a felső rész esetében az egy darabból megformázott páncéltest belső oldalára építkezhetünk közvetlenül, de itt szükséges eltüntetni pár kisebb felületi hibát. A belső tér kidolgozása az elérhető fotók alapján megfelelőnek tűnik, természetesen további javítás mindig lehetséges, de ez nagyban függ attól, hogy pontosan melyik nyílásokon át engedünk (ha engedünk egyáltalán) betekintést a járműbe. Alapvetően a vezetőtér tűnik komplexnek, ide biztos több tuning szükséges, főleg a műszerek és kábelek tekintetében. A belső fő elemei: a vezetőülések, kormány, pedálok és a kapcsolódó műszerek, a deszanttér két üléssora, lőrések, periszkópok és pár további apróság. A periszkópok egy darabban készülnek, átlátszó műanyagból, így egyes részeit festeni kell, erre figyeljünk. Szintén érdemes utánajárni a belső színeknek, mert az útmutató nem túl részletes. A motortér üres, pedig arra több nyíláson keresztül is ráláthatnánk, aki valahogy tudja pótolni a két motort, és némi átalakítással kinyitja a hűtőrácsokat, sokat dobhat az összhatáson. Amennyiben valamelyik búvónyílást nyitva szeretnénk rögzíteni, szükséges lehet a zárszerkezet javítására és /vagy pótlására.

Ha ezeken túl vagyunk, az építés gyerekjáték, a test két fele jól illeszkedik, és következhetnek a búvónyílások, lőrések, kapaszkodók, szerszámok és a világítás. A fényszórók tartóit maratásból kapjuk, pár további rögzítési ponthoz hasonlóan (de nem minden esetben!), az infrasugár-vető mozgatókarja viszont hiányzik, mint a legtöbb hasonló készlet esetében. A jármű elejére kerülő hullámtörő részletes darab, mind a két oldala kidolgozott és mentes a kilökőtüske nyomoktól, fel- és lehajtva egyaránt rögzíthető. A motortér szellőzőjének környéke szintén kiemelendő, ide egy darabból kapunk egy szépen sikerült védőkeretet és egy ívesre hajlítandó, réz borítást is. A kipufogók lukacsos borítása viszont maratásért kiált, műanyagból ez egészen egyszerűen túl vastag. Hátul még található egy-egy sor rögzítő fül, amit műanyagból egybe öntve kapunk, ezt érdemes lehet dróttal javítani, vagy megvárni, amíg valamelyik gyártó kijön egy maratás szettel.

Végső lépésként kerül sor az apró toronyra (ami már sejteti a jövőben várható új makettek típusát – BRDM-2, BTR-70), mely belülről a KPVT géppuska zárszerkezetéből és elsütő mechanizmusából, illetve az optikából és az irányzásra szolgáló tárcsákból áll. A blende függőlegesen elmozdítható és egy réz lap formájában borítást is kap, itt nagyon kell figyelni arra, hogy a párhuzamosított géppuska tényleg párhuzamosan álljon. Érdemes lenne lecserélni rézre, hogy tényleg kifúrt csöve legyen.

A festési útmutató három meg nem nevezett jármű elkészítését mutatja be: egy szovjet, parádéra szánt (sima zöld színű, fehér díszítő festéssel és vörös csillaggal), egy sima zöld (toronyszámmal és vörös csillaggal) és egy jelzés nélküli, terepszínű (zöld-homok-barna) változatét. A matrica íven két vörös csillagot, két szovjet flotta jelzést, két darab ”185”-ös számot, két adagnyi teljes számsort, illetve a műszerfal igen részletesre sikerült imitációját kapjuk (ennek alkalmazásához természetesen síkba kell csiszolni a műanyag alkatrészt).

Összességében elmondható, hogy egy nagyon jó minőségű és részletes készletről van szó, ami dobozból építve is látványos lesz. A belső tér hatalmas plusz, már akkor is érdemes beépíteni, ha csak a szélvédők páncéllemezeit felhajtva rögzítjük. Egyes nyílásokon át jobb a belátás, így ennek függvényében némi tuningra is szükség lehet, aki pedig teljesen zártra építi a járművet, annak csak a futómű jelenthet kihívást – tapasztalattól függően. A BTR-60PB mind szovjet és keleti blokkos, mind egyéb vonatkozása miatt számos színben építhető meg (iráni, mexikói, finn, grenadai, vietnámi, csak hogy néhány példát említsek), ezáltal sok lehetőséget rejt magában. Nagy számban fordult meg (és számos roncsa található a mai napig) Afganisztánban, a szovjet invázió alatt. Hiánypótló jellege és magyar vonatkozása (bár archív képek szinte elérhetetlenek) miatt is erősen ajánlott a téma kedvelőinek. És reméljük, hogy a sor itt nem ér véget, és idővel a kezeinkbe vehetünk egy vadonatúj BTR-80 és -80A készletet is.

A bemutatott makettet a Replica modellszaküzlet és webáruház bocsátotta a rendelkezésünkre.

Írta: Berhidi Ádám, 2012-04-30

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.